rdekessgek a delfinekrl
Radics virg 2007.06.23. 21:38
Delfin
A delfinek a fogascetek kz tartoz vzi emlsllatok. Halakkal tpllkoznak. Klnleges kpessgk, hogy a visszhang alapjn tjkozdnak. sszesen 50 fajuk kt nagy regcsaldot alkot, a tengerekben l delfinflket s az desvzi folyami delfineket, az elbbibe 3, az utbbiba 4 csald tartozik. Legkzelebbi rokonaik az mbrscetek s a csrscetek.
Lersuk
Fogazat
Fogazatuk vltoz, nhny delfinnek tbb mint szz foga is lehet, mg a narvl az egyetlen delfinfle, melynek egy kls agyara van.
Lgzs
A delfineknek egy lgznylsa van a fejk kzps rszn. A delfinek emlsllatknt vzben lnek, de rendszeresen fel kell jnnik levegt venni. Fajonknt vltoz, hogy mennyi ideig tudnak a vz alatt maradni.
Visszhang-kpzs
A delfinek rzkelse
A delfinek msodpercenknt kb. 800 irnytott hangot bocstanak ki a fejk ells rszn tallhat kpzdmnyen keresztl. A hangsugr az adott objektumrl visszaverdik, amit egy, az als llkapocsi csontban lv regben fognak fel. Ennek a csontnak az als rsze tovbbtja a jelzst a kzp-, majd a bels flhz, ahonnan az agy hallkzpontjba jut az ingerlet, s vizulis jelekk fordtdik. gy az llat meg tudja hatrozni a vzben lv objektumok tvolsgt, mrett s alakjt, st, a sebessgt s irnyt is. Ez nemcsak a tjkozdsukat segti el, hanem ennek alkalmazsval vadsznak is.
Kommunikci
A palackorr delfinekrl megllaptottk, hogy „neveket” hasznlnak bemutatkozsra, s egyms azonostsra: vz alatti fttyjeleikben mindegyikk egy-egy egyni, jellegzetes sorozatot hasznl, s egymshoz is ilyen jelekkel szlnak.
|