A palackorr� delfin A legismertebb delfin, nemcsak az �ce�nokban �s tengerekben val� sz�les elterjedts�ge ok�n, hanem, mert vele tal�lkozhatunk leggyakrabban a delfin�riumokban, filmekben. Viszonylag nagy m�ret� delfinfaj, ak�r 4 m�ter hossz�ra is megn�het. Nev�t a borospalackra hasonl�t� sz�ja ("cs�re") alapj�n kapta, amit az els� n�vad�k orrnak n�ztek. A h�mek nagyobbak, mint a n�st�nyek. Vil�gszerte elterjedt a melegebb, szubtr�pusi �s tr�pusi tengerekben, de a meleg �ramlatok r�v�n �szakra �s d�lebbre, a m�rs�kelt �g�vben is el�fordulhat, a leg�szakibb popul�ci� Sk�cia partjain�l. Els�sorban a sek�lyebb, part menti tengerr�szeket kedveli, a kontinent�lis talapzat hat�r�ig. Gyakran l�that� �bl�kben �s lag�n�kban, s�t a nagyobb foly�kba is fel�szhat. A melegebb, sek�lyebb vizekben �l� delfinek kisebbek, mint az �szakiak. A floridai delfinek �tlagosan 2,5 m�ter, m�g a sk�ciai Moray Firth-n�l �l�k �tlagosan 4 m�ter hossz�ak. Nagyszer� �sz�, �ltal�ban 5-11 km/h-�s sebess�ggel haladnak, de k�pes felgyorsulni 35 km/h-ra is. Nem �gy alszanak, mint sok m�s eml�s. Egyes kutat�k szerint a k�t agyf�ltek�je felv�ltva pihen �s akt�v, m�sok szerint a viszont apr�, p�r m�sodperces alv�si peri�dusai vannak. Els�sorban halakkal, garn�l�kkal �s tintahalakkal t�pl�lkozik. A nagy t�megben egy�tt �sz� zs�km�ny�ra �sszehangoltan, csapatban vad�szik. Az emberekkel is sz�vesen "egy�ttm�k�dik", a hal�szhaj�kat tudatosan k�vetik a zs�km�ny rem�ny�ben. Egy delfin �tlagosan 6-7 kilogramm tengeri �llatot fogyaszt el naponta. Term�szetes ellens�gei a nagyobb c�p�k �s a kardsz�rny� delfinek lehetnek. Azonban ritk�n v�lnak zs�km�nny�, s�t, a c�p�kkal szemben sokszor maguk l�pnek fel t�mad�lag, kem�nyen megrohamozva �ket. Fejlett szoci�lis kapcsolatokon alapul� csoportokban �l. Egy csapat t�bbnyire egy tucat delfinb�l �ll, de id�nk�nt t�bb sz�zan is �sszegy�lhetnek egy-egy kedvez�bb t�pl�l�kell�totts�g� ter�leten. A csapatok �sszet�tele v�ltoz�: �llhat a n�st�nyekb�l �s ut�daib�l, vagy fiatal egyedekb�l (n�st�nyekb�l �s h�mekb�l) egyar�nt. A kifejlett h�mek t�bbnyire egyed�l, vagy 2-3 f�s csapatokban �lnek. A szoci�lis kapcsolatokat, bele�rtve a vad�szat �sszehangol�s�t is, fejlett kommunik�ci�ja seg�ti. A f�tty�k sorozat�t t�bb kutat� nyelvnek v�li. Ha ez igaznak bizonyul, akkor ak�r az ember �s delfin kommunik�ci�ja is lehet�v� v�lhat. Az biztos, hogy minden egyes delfinnek saj�t, megk�l�nb�ztethet� "besz�de" van, amellyel inform�ci�kkal szolg�ltathat saj�t mag�t, helyzet�t, kond�ci�j�t illet�en a t�rsai sz�m�ra. M�sok nem fogadj�k el a "delfin-nyelv" l�tez�s�t, mindenesetre eddig 30 f�ttyjelet m�r meg tudtak k�l�nb�ztetni a tud�sok. A delfinek a homlokukban l�v�, szon�rk�nt m�k�d� echolok�ci�s szerv seg�ts�g�vel nagyszer�en t�j�koz�dnak a v�zben. Nagyfrekvenci�j� (ak�r 200 ezer Hz is!) hangokat bocs�tanak ki, amely seg�ts�g�vel egy m�sodpercen bel�l �szlelik az ak�r t�bb sz�z m�terre �sz� halrajokat is. Maguk a hangk�pz� szervek az orr�regben helyezkednek el, ezek az �gynevezett orrzs�kocsk�k. Mivel a hanghull�mok a szil�rd anyagban is terjednek, a v�z alatt csukott orral is gond n�lk�l tudnak hangokat kibocs�tani a koponyacsontokon kereszt�l. A visszaver�d� hangokat a szem m�g�tt tal�lhat� apr� f�lny�l�son kereszt�l fogja fel hall�csontocsk�ival, amelyek a cetekn�l a legkem�nyebbek az eg�sz �llatvil�gban. A jobb t�j�koz�d�st az is seg�ti, hogy a k�t f�l m�k�d�se f�ggetlen, �gy egy�rtelm�en meg tudja hat�rozni a hang ir�ny�t. Egyes kutat�sok szerint a hangk�pz�sben �s fogad�sban az �llkapocs el�ls� r�sz is szerepet v�llal, amelyben rengeteg idegv�gz�d�s tal�lhat�. A l�t�suk is �les, viszont a szagl�suk fejletlen. A delfinek rendk�v�li �rtelmi k�pess�gei bizony�tottak, bele�rtve a numerikus �rt�kek �sszehasonl�t�s�nak k�pess�g�t is, felismerik magukat a t�k�rben, k�pesek eszk�z�ket is haszn�lni. Ez ut�bbira p�lda, hogy Ausztr�lia partjain�l, a C�pa-�b�lben szivacsot haszn�lnak a "cs�r�k" v�delm�re, mik�zben a homokos tengerben kutatnak. Ezt viselked�st csak ez a popul�ci� mutatta, �s azon bel�l is, els�sorban a n�st�nyek. Az any�k ugyanis a l�nyaikat tan�tj�k meg erre a viselked�sre. Maurit�nia partjain�l a delfinek �s a hal�szok k�z�tt egy hat�kony egy�ttm�k�d�s j�tt l�tre: a delfinek az emberek h�l�iba hajtj�k a halakat. Ezen �s hasonl� saj�toss�gok alapj�n t�bben felvetett�k, hogy a delfinekn�l egy saj�tos kult�r�r�l lehet besz�lni, de ezt sokan vitatj�k (m�r maga az �llati kult�ra meghat�roz�s sem egy�rtelm�). A p�rz�si id�szak �ltal�ban m�rciust�l �prilisig tart. Ekkor a h�mek kem�ny csat�kat v�vnak a n�st�nyek�rt. A r�vid ideig tart� p�rkapcsolatot a h�m kezdem�nyezi, mikor a n�st�nyhez csatlakozik, �s akt�van udvarol neki. A megterm�keny�l�s ut�n �tlagosan 12 h�nappal sz�letik meg az �jsz�l�tt delfin, k�r�lbel�l 1 m�teresen. A n�st�nyek rendszerint 2-3 �vente ellenek, kiv�ve, ha az ut�duk hamar elpusztul. A kicsik 12-18 h�napig szopnak, de m�r 6 h�naposan elfogyasztj�k els� szil�rd t�pl�l�kukat. Az anya �s ut�da k�z�tt 4-5 �vig marad fenn a rendk�v�l szoros kapcsolat. A n�st�nyek 5-12, a h�mek 9-13 �vesen v�lnak ivar�rett�. A n�st�nyek k�r�lbel�l 40 �ves korukig, m�g a j�val stresszesebb �letm�d� h�mek 30 �vig �lnek. Egyes megfigyel�sek szerint a h�mekre jellemz� lehet a biszexualit�s is. A fiatal h�mek k�z�tt szoros k�t�d�s alakulhat ki, amelynek r�sze lehet a szexu�lis kapcsolat is. Megfigyelt�k, hogy k�s�bb ezek a h�mek egy�ttm�k�dnek egy-egy n�st�ny megszerz�s�ben, mik�zben egym�s ir�ny�ba is intenz�v szexu�lis viselked�st mutatnak. A palackorr� delfint �s az ember k�z�tti kapcsolat k�l�nleges. Rengeteg t�rt�net sz�l delfinek �ltal megmentett haj�t�r�ttekr�l, k�l�nleges bar�ts�gokr�l. A delfin�riumokban a k�z�ns�g is �rz�kelheti rendk�v�li intelligenci�jukat. Azonban ez sem akad�lyozott meg minket abban, hogy vad�sszunk r�juk, h�suk�rt, olajuk�rt, vagy �ppen az�rt, mert vet�lyt�rsaknak �rezz�k �ket a tengeri �l�vil�g kizs�km�nyol�s�ban. Az ipari m�ret� hal�szat �gy is vesz�lyezteti a delfineket, hogy nem �k a c�lpontok, rengeteg delfin fullad meg pl. a tonhalra hal�sz�k h�l�iban. Nincsen el�g adat a faj �llapot�r�l, term�szetv�delmi st�tusz�r�l. B�r t�bb orsz�gban is v�delmet �lveznek, a hal�szat �s az intenz�v glob�lis felmeleged�s feltehet�en er�sen vesz�lyezteti. A faji besorol�sa m�g ma sem tiszt�zott. Hagyom�nyosan k�t ikerfaj�t k�l�n�tik el, a k�z�ns�ges palackorr� delfint (T. truncatus), �s az indiai-�ce�ni palackorr� delfint (T. aduncus). Ezek mint�zat�ban �s sz�n�ben is vannak k�l�nbs�gek, az el�bbiek sz�ne ink�bb k�kes, az ut�bbiak� s�t�tsz�rke, a hason vil�gos pettyekkel. �jabb kutat�sok szerint az indiai-�ce�ni faj a pettyes delfinek nemzets�g�be (Stenella) tartozik. Egyes rendszerek m�g k�t alfajt (fajt?) is megk�l�nb�ztetnek: a csendes-�ce�nit (T. gillii vagy T. truncatus gillii), valamint a fekete-tengerit (T. truncatus ponticus).