Delfin A delfinek a fogascetek k�z� tartoz� v�zi eml�s�llatok. Halakkal t�pl�lkoznak. K�l�nleges k�pess�g�k, hogy a visszhang alapj�n t�j�koz�dnak. �sszesen 50 fajuk k�t nagy �regcsal�dot alkot, a tengerekben �l� delfinf�l�ket �s az �desv�zi folyami delfineket, az el�bbibe 3, az ut�bbiba 4 csal�d tartozik. Legk�zelebbi rokonaik az �mbr�scetek �s a cs�r�scetek. Le�r�suk Fogazat Fogazatuk v�ltoz�, n�h�ny delfinnek t�bb mint sz�z foga is lehet, m�g a narv�l az egyetlen delfinf�le, melynek egy k�ls� agyara van. L�gz�s A delfineknek egy l�gz�ny�l�sa van a fej�k k�z�ps� r�sz�n. A delfinek eml�s�llatk�nt v�zben �lnek, de rendszeresen fel kell j�nni�k leveg�t venni. Fajonk�nt v�ltoz�, hogy mennyi ideig tudnak a v�z alatt maradni. Visszhang-k�pz�s A delfinek �rz�kel�se A delfinek m�sodpercenk�nt kb. 800 ir�ny�tott hangot bocs�tanak ki a fej�k el�ls� r�sz�n tal�lhat� k�pz�dm�nyen kereszt�l. A hangsug�r az adott objektumr�l visszaver�dik, amit egy, az als� �llkapocsi csontban l�v� �regben fognak fel. Ennek a csontnak az als� r�sze tov�bb�tja a jelz�st a k�z�p-, majd a bels� f�lh�z, ahonnan az agy hall�k�zpontj�ba jut az inger�let, �s vizu�lis jelekk� ford�t�dik. �gy az �llat meg tudja hat�rozni a v�zben l�v� objektumok t�vols�g�t, m�ret�t �s alakj�t, s�t, a sebess�g�t �s ir�ny�t is. Ez nemcsak a t�j�koz�d�sukat seg�ti el�, hanem ennek alkalmaz�s�val vad�sznak is. Kommunik�ci� A palackorr� delfinekr�l meg�llap�tott�k, hogy „neveket” haszn�lnak bemutatkoz�sra, �s egym�s azonos�t�s�ra: v�z alatti f�ttyjeleikben mindegyik�k egy-egy egy�ni, jellegzetes sorozatot haszn�l, �s egym�shoz is ilyen jelekkel sz�lnak.